Nem annyira ismert még, mint amerikai párjai, de Vancouvernek is van saját Chinatownja, ami még küllemében is hasonló az amerikaiakhoz a maga keszekuszaságával és romantikus lepusztultságával. Ebben a kínai negyedben bújik meg egy olyan étterem és bár, ami garantáltan kiszakít a megszokott mindennapokból.

A Kissa Tanto egyszerre viszi a japán és olasz konyhát, és ez a szintén gondosan összeállított itallapon is tükröződik. Mindehhez olyan belső teret kaptak a Ste. Marie stúdiótól, ami a hatvanas évek jazz kávézóit, vagy ahogy Japánban hívták ezeket, jazu kissáit idézik.
 

Kép
Kép

Az étterem-bár egy kívülről semmiben nem különleges, kopott ház felső szintjén talált otthonra, amit a tervezők ki is használtak. A bejárat ugyan jelezve van természetesen egy neon táblával, de ha valaki felsétál az étterem szintjére, úgy érezheti, igazán titkos helyre talált: egy régi korszakból itt felejtett, film noirok lebujait idéző elegáns bárra.

A hűvösen elegáns, klasszikusan menő belső teret alig világítja meg néhány lámpa, kandeláber, valamint a nem túl magas, boltozatos mennyezet is rásegít az így kialakított atmoszférára. A színpalettát a gazdag barna faszínek, a mélykékek és a bronz ellenében pinkkel és barackszínnel egyensúlyozták ki.

A berendezés dizájnjára leginkább az olasz modernista építész és dizájner, Gio Ponti hatott, de a tervezők a japán hagyományokat is szem előtt tartották. A padló csempéinek mintáit Murakami regények borítói ihlették, emellett Kenji Miyazawa verseiből vett idézeteket is vettek a tipográfiai díszítések alapjául.

A szórtan megvilágított belső teret a központi bárpult uralja, a körülötte szétszórt asztalok és boxok pedig tökéletes búvóhelyek a félhomályos bárban. Az összhatás pont az ellenkezője azoknak a tágas, világos és nagy, nyitott terekkel operáló éttermeknek, amelyek jellemzőek a környéken. Az, aki Vancouverben jár, és valami másra, különlegesre vágyik, nyugodt szívvel keresse fel a szerényen megbúvó Kissa Tantót!

Képek: Ste Marie

Hozzászólások