Egy újabb lakás tervezési folyamatának bemutatásába kezdünk, mely a Vica és Tamás otthonának felújítását nyomon követő sorozatunkhoz hasonlóan végigköveti majd a felújítás folyamatát a lakás megvételétől kezdve az utolsó simításokig.

Új megbízásunk tárgya egy Alkotás utcai lakás, mely Andrea és Gábor - egy 40 év körüli pár -, illetve három gyermekük otthona lesz a következő néhány évben. A történet azonban, ahogy az élet általában, nem ilyen egyszerű: a család a Dunakanyarból, egy családi házból költözik be a városba, ugyanis mindkét szülő a belvárosban dolgozik, illetve a gyerekek is Budapestre járnak iskolába.

Két éve vásároltak, és saját maguk újítottak fel egy 45 négyzetméteres naphegyi kislakást, ami viszont a gyerekekkel túl kicsinek bizonyult, viszont a kétlaki élet és az ingázás is nagyon fárasztó volt, ezen pedig mindenképp változtatni akartak. Ezért döntöttek úgy, hogy eladják a kis lakást, és egy új, nagyobb ingatlanban teremtenek otthont a következő két-három évre a családnak. Mivel a lakással viszonylag rövid távra terveznek, ezért fontos szempont volt, hogy a mostani felújítás után az később könnyen átalakítható és eladható legyen.

Kép
Kép

A lakás

A szóban forgó lakást majdnem két évig keresték, több mint 100 hirdetést néztek meg az interneten, és legalább 15-öt élőben is megtekintettek. Egyedül, és ingatlanos segítségét igénybe véve is kutakodtak, az Alkotás utcára azért esett a választás, mert a gyerekek ide járnak iskolába és a szülők munkahelye is könnyen megközelíthető innen. Az eredeti elképzelések elég határozottak voltak:

  • legalább 100 négyzetméter,
  • 5 szoba,
  • erkély, vagy terasz,
  • zöldövezetben, de közel a belvároshoz és a közlekedéshez.

A keresgélést sokáig nem koronázta siker, a megvásárolt ingatlanra mintegy véletlenül találtak rá: bár nem felelt meg az eredeti elképzeléseknek, de jó helyen volt, jó áron, az alaprajz pedig megfelelően alakíthatónak tűnt, így adtak neki egy esélyt, megnézték előben, majd másnap már ajánlatot is tettek az eladónak. Bár a paraméterek eltértek az eredeti elképzeléstől, de az ajtón belépve tudták, hogy ebből a lakásból igazi belvárosi otthont tudnak majd teremteni a családnak.

A korábbi lakásfelújítás tapasztalataiból okulva tudták, hogy felelősségteljes munkájuk és a gyerekek nevelése mellett nem tudnak egy ilyen nagyszabású felújítást koordinálni, elkezdtek tehát kutakodni, kit kérhetnének fel a tervezés feladatára. Egy blogbejegyzésünket olvasva lett nekik szimpatikus a Reklektik, úgy érezték, megfelelően együtt tudnánk gondolkozni és tervezni, így felkerestek minket, mi pedig örömmel vállaltuk a munkát. Nagy bizalmat érveztünk, ugyanis szinte teljesen kiadták kezükből a tervezést-szervezést, és szabad kezet kaptunk, például a gyerekekkel csak a tervezési folyamat végén találkoztunk.

Természetesen néhány elképzelést és elvárást megfogalmaztak. Funkcionális szempontból fontos volt, hogy a három gyereknek három különálló szobát alakítsunk ki, mivel a gyerekek – a 4 éves Misi, 10 éves Viki és 13 éves Andi - nagyon aktív iskolán kívüli életet élnek, ezernyi hobbival és különórával, így mindegyikük szobája jelenleg is nagyon különböző, és a jövőben is más-és más igényeknek kell majd megfeleljenek. Szükség volt egy nagy közös nappali-étkező-konyhából álló térre, ahol együtt tölthet időt  a család, illetve egy szeparált szülői hálóra. Természetesen a nagy családdal sok cucc is jár, így szükség volt sok-sok tároló helyre, és cél volt, hogy a meglévőn túl ki lehessen alakítani még egy fürdőszobát és egy wc-t is.

Stílus tekintetében a több, mint száz éves ház eredeti rézkilincsei adták a tulajdonosoknak az ihletet, az elképzelés e tekintetben a „minimál, egy kis nagypolgári eleganciával füszerezve” félmondatban fogalmazható meg.

A feladat tehát adott volt: a tér, a réz kilincsek, és a család igényei adták az egyenlet ismert tagjait, melyhez mi hozzáadtuk a saját elképzelésünket, hogy létrehozzunk egy különleges elegyet. Hogy a megoldás mi lett? A sorozat további részeiből hamarosan megtudhatjátok a folytatást.

Hozzászólások